A város fejlődéséért, és térképre felkerülésért, avagy a köztudatba ivódásért a történelem során sokan tettek érte. Köztük Karacs Ferenc rézmetsző, Csenki Imre zeneszerző, és egy mai kor ismert arca Dombi Tibor.

Karacs Ferenc (1770-1838) korának legkiválóbb rézmetszője volt. Az 1838-as nagy árvíz idején Wesselényi Miklós indult megmentésükre, de ő nem hagyta ott a réztábláit és a házban maradt az árvíz levonulásáig. A ház, melyet ő tervezett, épen vészelte át a katasztrófát. Akkor már súlyos beteg volt, de az utolsó erejéig dolgozott fő művén, Európa Atlaszán. Amikor felesége aggódott érte ezzel vigasztalta: „Hagyj édes lelkem! Ez lesz az én sírkövem, közeli halálom után. Ez tudatja majd az utódokkal, hogy voltam.” 1838. április 14-én hunyt el. Az árvíztől romba dőlt utcákon alig lehetett megközelíteni az épen maradt Karacs házat, mégis hatalmas tömeg kísérte a temetőbe. A temetőt, ahol nyugszik, azonban hiába kerestem, felszámolták és a csontokat egy közös sírban helyezték el.  Ami műveit illeti, azok sorsa is hányatott volt. A réztáblákat Heckenast Gusztáv kapta megőrzésre  Karacsné halála után, aki azokat méltatlanul Hunfalvy János tudós neve alatt adta ki 1865-ben, de a csalást olyan felületesen végezték, hogy azon rajta maradt Karacs Ferenc neve is. Később Karacs Teréz leplezte le a plágiumot. Művei ma az ország híres közgyűjteményeinek megbecsült darabjai.

Csenki Imre (1912-1998) Csenki Imre a jó értelemben vett klasszikus „néptanító”, népművelő típusa volt. Kezdetben a debreceni kollégiumi kórust vezette, majd a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója és a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya volt. Csenki Imre zeneszerzői munkásságát operái, kórusfeldolgozásai jelzik a művészeti tevékenységen kívül.

 Dombi Tibor (1973-) többszörös magyar vállogatott focista, hétszeres magyar bajnok, ötszörös magyar kupagyőztes, ötszörös magyar szuperkupa-győztes és egyszeres magyar ligakupagyőztes.

Dombi a DVSC U19-es csapatánál másodedző.

Forrás: Wikipédia, NLC